Felépülés az agyi érkatasztrófa után - Szívvel a stroke ellen
Tegyen meg mindent a pitvarfibrilláció
kialakulásának elkerülése érdekében!
Tartsa be kezelőorvosa utasításait,
szedje be az általa felírt gyógyszereket!
Rendszeresen keresse fel kezelőorvosát
a kockázat csökkentése érdekében!

Felépülés az agyi érkatasztrófa után

A betegek felépülésében a már az első napokban elkezdett gyógytorna, rehabilitáció tölti be talán a legfontosabb szerepet. Bár az agyi érkatasztrófa tünetei percek alatt alakulnak ki, a javulás fokozatos, gyakran hetekbe, hónapokba telik. A cél az, hogy a lehető legteljesebb fizikai aktivitást elérjük, a beteg önellátásra képes legyen és a képzettségének megfelelő munkát folytathassa. Ez csak a beteg, az orvos és a gyakorlott gyógytornász együttműködésével, komplex rehabilitációs program segítségével lehetséges.

Első fázisa már a kórházban elkezdődik. A tünetek súlyosságát, a megmaradt funkciót figyelembe véve a rehabilitáció fokozatos. Kezdetben passzív, majd aktív torna az ágyban, ülés, állás és végül járásgyakorlatokat jelent. Ha az izomerő megfelelő mértékű, a mindennapi élethez szükséges funkciók (pl.: evőeszköz használat, önálló WC használat, …) fejlesztése a következő lépés. A rehabilitáció speciális területe a beszédzavar (aphasia, dysarthria) kezelése logopédus segítségével.

A rehabilitációt, mivel a javulás elhúzódó, a kórházi kezelés után is folytatni kell. Erre a speciális rehabilitációs osztályokat, és a beteg otthonába kijáró gyógytornászok, logopédusok segítségét lehet igénybe venni.
Ez a komplex rehabilitációs program segítheti át a beteget és családját azon a testi és lelki megterhelésen melyet az agyi érkatasztrófa okoz.

Gondozás, ellenőrzés

Az agyi érkatasztrófán átesett betegnek rendszeresen, negyed- vagy félévente ellenőrzésre kell járnia. De a gondozás nem merülhet ki ennyiben. Különösen nagy szerepet kap a beteg is. A magasvérnyomás betegségben szenvedő lehetőleg szerezzen be vérnyomásmérőt, napi rendszerességgel maga is mérje vérnyomását, míg aki cukorbetegségben szenved, naponta ellenőrizze a vércukor szintjét. A beteg kövesse orvosa tanácsait, rendszeresen szedje a gyógyszereit, orvos megkérdezése nélkül ne változtassa az adagolásukat. A gondozás fő célja, hogy ezeket áttekintve, a beteg panaszait, tapasztalatait meghallgatva közösen döntsenek a kezelés folytatásáról, szükség esetén annak módosításáról.

Ez a szoros együttműködés beteg és orvos között lehet csak a siker kulcsa: az agyi érkatasztrófa kivédése, vagy újabb kialakulásának a megelőzése.

Az újabb agyi érkatasztrófa megelőzése

Bár a vizsgáló módszerek és a kezelés is sokat fejlődött az elmúlt évek során, mégis azoknak, akik agyi érkatasztrófán estek át, jóval nagyobb eséllyel alakul ki újra ez a betegséget mint az átlag népességben. Ez különösen érvényes azokra a betegekre, akiknél továbbra is fennállnak az agyi érkatasztrófát kiváltó kockázati tényezők. Ezért különös jelentőségű a másodlagos megelőzés (szekunder prevenció). Mivel a hatékony másodlagos megelőzés széleskörű, ezért csak szervezett „csapatmunka”, a beteg, a háziorvos, a belgyógyász és a neurológus összefogása vezethet eredményre.

A befolyásolandó kockázati tényezők a következők:

  • a magasvérnyomás kezelése
  • a cukorbetegség beállítása
  • a vérzsírszint csökkentése
  • a dohányzás elhagyása
  • az ideális testsúly elérése
  • a szívbetegségek, szívritmus zavar kezelése
  • a súlyos nyaki érszűkület műtéti megoldása
  • a vérlemezke összetapadást gátló gyógyszerek használata

Mivel a kockázati tényezők olyan betegségek, amik az idő múltával „nem gyógyulnak meg”, így ezeknek a kezelése hosszútávon, gyakorlatilag életfogytiglan szükséges.

Rehabilitáció, tanácsok hozzátartozóknak

A rehabilitáció segíthet a gyógyulási folyamatban és mindenekelőtt abban, hogy a lábadozó - lehetőségei szerint - újból aktív életet éljen. Ezért ennek a folymatnak a lehető legorábba el kell kezdődnie, minden esetben ebben járatos gyógytornász segítségével. A kezeőorvosok és a családtagok tapasztalatai egyértelműen bizonyítják, hogy a rehabilitációban részesült szélütésen átesett betegek sokkal hamarabb épülnek fel és a későbbikeben is jobb életkilátásaik vannak, mint azoknak a betegeknek akiknél ez valamilyen okból nem valósult meg.

A szélütésen átesett - szélütést túlélt - beteget az esetek többségében néhány hetes kórházi kezelés után hazaengedik. A javulás sokszor már a kórházban megkezdődik, ennek további folytatása otthon valósul meg, ami hosszú heteket, hónapokat vehet igénybe. Ez alatt először az "alacsonyabb rendű" ismeretek térnek vissza, de a gyógyulás lépcsői nagyban függenek az agyat ért károsodás mértékétől is. A bonyolultabb, kifinomultabb összjátékot igénylő tevékenységek elvégzéséhez több idő és gyakorlás kell, ezért a családtagoknak és a segítőnek türelmesnek kell lenniük és minden apró javulásnál bátorítanikuk kell a beteget.

Tanácsok hozzátratozóknak:

A hozzátartozóknak többnyire nem kis gondot okoz, hogyan ápolják, gondozzák az ágyhoz kötött beteget. Ebben segíthetnek a következő tanácsok:

Az ágyhoz kötöttségtől az önálló járásig sokszor hosszú az út

A betegnek sok pihenésre van szüksége, ezért a betegágyat prübáljuk a lakás legnyugalmasabb helyiségében elhelyezni. Ha megoldható, próbáljunk magsabb ágyat biztosítani a beteg számára, mert így könnyebb lesz a felállás. Ajánlatos a beteg ágyát a fal mellé helyezni, mert az az egyik oldalon megvédi a beteget az eséstől és a falra kapaszkodót szerelmehtünk, mely felülésnél, oldalra fordulásnál nagy segítséget jelenthet. Ha nincs mód arra, hogy az ágyat a falhoz toljuk, akkor egy tornászgyűrűhöz hasonló ezsközt szerelhetünk az ágy fölé, amely szintén segítheti a mozgást.

A javuvás első jele, ha a beteg már ki tud ülni az ágy szélére. Ha a beteg már stabilan tud ülni, szükségessé válik a tolószék alkalmazása, a tolószékből felállva járókerettel gyakorolható tovább a járás, amely a későbbikeben felcserélhető háromlábú, majd egylábú botra. Egyik segédeszközről a másikra való áttéréskor segítsük a beteget, mert az új ezsköz használata szokatlan lehet. Mindig az ebben járatos gyógytornász utasításai szerint járjunk el.

Ha a beteg már a járást gyakorolja, ügyelni kell a fokozott balesetveszélyre. Amíg nem tud biztonsággal egyedül közlekedni a lakásban, mindig legyünk mellette, hogy az esetleges elesést megekadályozzuk. Sokszor elég egy rossz mozdulat az egyensúlyvesztéshez és az eleséshez. Mikor a beteg járőképessé válik, szintén sok problma merülhet fel. A mellékhelyiség használatát megkönnyíthetjük, ha a gyógyászati segédeszköz boltokban toalett emelőt alkalmazzuk., amely megemeli az ülőke magasságát. A kádfürdő a járóképes betegek számára is veszélyes lehet, ezért ajánlott a kádra egy erős fából készült rácsot készíttetni, amely szélére a beteg ráül és lábait könnyen be tudja emelni a kádba.A WC ülőke és a fürdőkád vagy zuhanytálca mellett a megfelelő magasságban elhelyezett kapaszkodó felszerelése elengedhetetlen.

Tornagyakorlatok az önállósodás útján

A korai fizioterápia szerepe rendkívül fontos az izommerevség megelőzésében. Ez a jelenség a lebénult végtagokban fordul elő, ahol a nem használt izmok és inak megmerevednek, megrövidülnek, és kóros helyzetben rögzülnek. A fizioterápia segíthet még az egyensúly fejlesztésében, az izmok erősítésében és a mozgáskoordináció javításában. Megfelelő tornagyakorlatokkal csökkenthető az izmok "elmacskásodása", megelőzhető az ízületek mozgásterjedelmének beszűkülése, fokozható az ízületek teherbírása. Ezeket a tornagyakorlatokat már a kórházban elkezdik, majd a beteg otthonában gyógytornász segítségével tovább célszerű folytatni, aki személyre szóló porogramot készít a rászorult számára.

"Kínos" problémák

A betegek egy részénél inkontinencia, azaz vizelettartási rendellenesség alakul ki, amelynek otthoni ellátása szintén a családtagok feladata. Gondoskodni kell arról, hogy az ágytál mindig a beteg keze ügyében legyen, másrészt praktukus módszer, eldobható inkotinencia betét használata, amely a gyógyászati segédeszköz boltokban kapható. A pelenkázás azonban átmenti megoldás, törekedni kell arra, hogy a vizeletürítést ismét szabályozni tudja a beteg. Ehhez nagy türelemre és kitartásra van szükség.

A mozgásszegény életmód következtében gyakran küzdenek székrekedéssel a szélütésen átesett betegek. Ez az esetek többségében orvosi (gyógyszeres) segítséget igényel, általában addig, amíg újra járóképessé nem válik a beteg és vissza nem tér a normális bélműködése.

A tartós fekvés nemcsak a mozgásszerveket károsíthatja

A hosszan ágyhoz kötött betegeknél ugyancsak problémát jelenethet a bőrt érintő felfekvések kialakulása. A beteget látogató körzeti ápolók ismerik azokat a technikákat, amelyek a sebek kielakulása elkerülhető, és a családtagokat is megtaníthatják azok alkalmazására. Ennek egyik módszere az, amikor speciális párnákat helyeznek a sarok, a könyök, a gerinc keresztcsonti része alá, hogy védjék a legnyagobb nyomásnak kitett testrészeket a bőr felmaródásától és a sebek kialakulásától.

A testhelyzetek gyakori változtatása azért is rendkívül fontos, mert a hosszú ideig tartó háton fekvés gyakran okoz tüdőgyulladást, főként azoknál a betegeknél, akiknek a beszéddel és a nyeléssel is problémái vannak.

Kiszolgáltatottan és reménytelenül?

A szélütésen átesett betegek nagy részét érintő egyik leggyakoribb probléma depresszió. Még a legfüggetlenebb, leggyorsabban gyógyuló és leggondosabb ápolásban részesülő túlélők is nagymértékben veszélyeztetettek a depressziós tünetegyüttes szempontjából, hiszen a betegek gyakran frusztráltak a bénulás, illetve mozgáskorlátozottság miatt. Zavarba ejtőnek és kínosnak találhatják, hogy családtagokra, barátokra vagy ápolókra szorulnak személyes tevékenységeik, mint például a fürdés, a WC használat, étkezés vagy öltözködés közben. Főként az első időszakban reménytelennek érzik helyzetüket, nagyon nehéz elfogadni a megváltozott testképet és annak tudatát, hogy szinten mindenben mások segítségére szorulnak.

A depresszió gyógyítható antidepresszáns gyógyszerekkel, illetve pszihoterápia segítségével- és természetesen a családtagok érzelmi támogatásával. Már a kórházi kezelés ideje alatt is van lehetőség neuropszichológus bevonására, aki segítséget tud nyújtani az érzelmi és értelmi funkciók javításában, ezen ülések folytatása a páciens hazabocsátása után is elengedhetetlen.

Hogyan mondjam el?

A szellemi képességek hyanyatlása, valamint a beszédjükben korlátozott betegeknek kommunikációs problémák fokozhatják a depresszió érzését. A beszédproblémák kezelésében nyújt segítséget a logopédus szakember.

A beteg önmagáért folytatott erőfeszítésében nélkülözhetetlen a hozzátartozók segítsége. Nagyon nehéz segíteni, úgy, hogy a családtagok segítő tevékenyésége a beteg fejődését segítse, de a lábadozó eközben ne érezze görcsösen magát az iránta támasztott túlzott követelések miatt. Ellenkező esetben, ha a beteg helyett mindent elvégzünk, mindenben kiszolgáljuk őt, akkor passzívvá, kiszolgáltatottá tesszük, és nem segítjük elő a gyógyulását. Ez a helyzet a családtagoktól nagyfokú önuralmat követel. Azzal, hogy hagyjük őt küzdeni, alkalmat adunk számára a győzelem kivívására. Még sajt viselkedésünk, mozdulataink, hangulatunk, kézfogásunk görcsössége vagy nyugodt magabiztossága is üzenetet jelenhet a beteg számára, melynek segítségével oldódhat a beteg magánya és a reménytelenség érzése.

Miben segíthetnek a szakemberek?

Az első és legfontosabb lépés a szélütés bekövetkezésének okát megtalálni, és ennek figyelembe vételével megakadályozni egy következő agyi katasztrófa kialakulását. Ebben nagyon nagy szerepe van a beteg háziorvosának, aki konzultál a beteg kórházi orvosaival, felírja a szükséges gyógyszereket és ellenőrzi a gyógyszerszedést, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri a szükséges utóvizsgálatokat, a javulás ütemét.

Logopédus a beszédproblémák, a neuropszichológus az érzelmi és értelmi zavarok megoldásában tud értékes és hatékony segítséget nyújtani.

Az előzőeken kívül a beteg szükségleteinek megfelelően még sok szakember vehet részt a sok idő, illetve sokak segítő munkáját és közreműködését igénylő rehabilitációban. A döntő szerep mégis a betegé, hiszen az ő életereje, tenni akarása, kitartása nélkülözhetetle ebben a folyamatban.

A stroke után

Stroke után a betegek nagy része ágyhoz kötve éli az életét és ápolásra szorulnak.

A stroke az agyállomány pusztulása az agyi erek elhalása következtében. Két formáját lehet megkülönböztetni az elrázódás következtében kialakult ischaemiás stroke vagyis az agyi infarktus az egyik a másik az erek megpattanásából következő agyvérzés. A tünetek mindkét esetben közel azonosak: a beteg egyik oldala lebénul, ez a végtagok bénulását jelenti, az arc izmaival együtt (a száj jellegzetesen félre húzódik), valamint a beszéd és a nyelés nehézzé válik.

 

Forrás: strokeomvolt.blog.hu

 

Beszédzavar és bénulás
Ugyan a hallására nem lesz kihatással a betegnek a stroke, a beszéd megértésére igen. Ez nagyban megnehezítheti a sikeres rehabilitációt ugyan is a beteg nem érti mit szeretnénk tőle. Fontos tényező, hogy a beteg maga is meg akarjon gyógyulni és segítse a rehabilitációs munkát az együttműködéssel. Ha a baj bekövetkezése esetén a domináns agyi félteke sérül, abban az esetben a bénulás mellett jelentkezik majd a beszédzavar is. Tehát a jobbkezes betegnél a jobboldali végtag bénulását kíséri a beszédzavar.

Látótérkiesés
A bénulással együtt, jelentkezhet azonos oldali látótér kiesés. A rehabilitáció alatt azonban az agy megtanulja kezelni és a későbbiekben ez fog a legkevesebb gondot okozni a páciensnek.

Vizelet - és széklettartási probléma
Ez is a stroke egyik maradvány tünete, a rehabilitáció során fokozatosan történik a húgyhólyag tornáztatása és ha sikeres a rehabilitáció a beteg fokozatosan el is hagyhatja a katétert és a pelenkát. Azonban az esetek nagy részében sajnos a pelenka viselése a betegeknek életük végéig szükséges.

Gyógytorna
A hangsúly azon van, hogy a gyógytorna mindig aktív és folyamatos legyen. Szükséges azért, hogy az izmok ne sorvadjanak el és ezzel elkerülhető a mélyvénás trombózis is. A gyógytornász feladata, hogy a pácienst ösztönözze a bénult végtag mozgatására hiszen csak így érhető el változás. Ez megterhelő a beteg számára viszont elengedhetetlen a gyógyuláshoz.


A szakember szerepe a folyamatban
A stroke-on átesett betegekkel több szakember is foglalkozik. Egyrészt a beszédértéshez szükség van egy beszédszakértőre, az ő munkáját gyógyfoglalkoztatók és neuropszichológusok is segítik. A stroke után jelentkezhetnek depressziós tünetek a pácienseknél éppen ezért fontos egy pszichológus a gyógyulási folyamathoz, aki segít a betegnek és a családnak is elfogadni és alkalmazkodni a megváltozott élethelyzethez.

 

webbeteg.hu/DMD



 

Cikkek és érdekességek

Egyre több a stroke-kal diagnosztizált koronavírusos eset

Egyre több a stroke-kal diagnosztizált koronavírusos eset

Világszerte egyre több fertőzött fiatalt és középkorú pácienst diagnosztizálnak...

TOVÁBB

Magyar kutatónők a világ élvonalában

Magyar kutatónők a világ élvonalában

Hatékonyabb lehet a stroke kezelése, új megoldás jöhet a vesebetegségek...

TOVÁBB

Kiderült, mi védi meg a gyerekeket a súlyos koronavírustól

Kiderült, mi védi meg a gyerekeket a súlyos koronavírustól

A felnőttekkel ellentétben ők tünetmentesen vagy gyenge tünetekkel esnek át a...

TOVÁBB

Tovább él, aki kutyát tart

Tovább él, aki kutyát tart

Hosszabb életre számíthatnak azok az emberek, akik tartanak kutyát, különösen ha...

TOVÁBB

További Cikkek és érdekességek

Csökkentse a stroke kockázatát

Letöltések

Galériák

Magyar Stroke központokMagyar Stroke központok

Vészhelyzetben!
4,5 órás időablak

Ha a szélütés tüneiteit észleled, azonnal hívd fel a mentőket!
104

Iratkozzon fel a
hírlevelünkre!

Feliratkozok most

Copyright 2020 Minden Jog Fenntarva! All Rights Reserved! A weboldalt a DIAMOND INTERACTIVE készítette