Miért nem ismeri fel a beteg a rokonait és a tárgyakat a stroke után? - Szívvel a stroke ellen
Tegyen meg mindent a pitvarfibrilláció
kialakulásának elkerülése érdekében!
Tartsa be kezelőorvosa utasításait,
szedje be az általa felírt gyógyszereket!
Rendszeresen keresse fel kezelőorvosát
a kockázat csökkentése érdekében!

Miért nem ismeri fel a beteg a rokonait és a tárgyakat a stroke után?

A stroke hatással lehet arra, hogy értelmezzük, rendszerezzük, használjuk, idézzük fel és őrizzük meg az agyunkba jutó információkat. A stroke befolyásolhatja a koncentrációt, a memóriát és a problémamegoldást is.

Az agyunkban a különböző területeket különböző feladatokat látnak el, különböző tevékenységekért felelősek. Az agyvérzés következményeként kialakuló problémák az érintett agyterülettől, a sérülés mértékétől, az agyvérzés súlyosságától és egyéb tényezőktől függnek. A kognitív gondolkodást befolyásoló problémák nagyon gyakoriak agyvérzés után. Érintett lehet többek között a koncentráció, a memória, az információk előhívásának képessége, a problémamegoldás, a döntéshozatali képességek, a hosszú- és rövidtávú tervezés.

 

Sajnos, a kognitív sérülések megléte vagy mértéke gyakran nem derül ki azonnal, a kórházban, csak már az otthoni rehabilitáció idején. A kórházi tartózkodás alatt gyakran nincs is szükség bizonyos képességekre, vagy a problémákat átmenetinek tartják, és a stressznek tudják be. Van, hogy a zavarok csak akkor jelentkeznek, amikor bizonyos helyzetekkel először találkozunk a stroke után, például, amikor visszatérnénk a munkába.

 

 

A kognitív zavarok lehetséges tünetei

  • az érintett nehezen tesz különbséget a lényegtelen és fontos információk között (pl. nem tudja követni egy beszélgetés folyamát egy zajos környezetben)
  • nehéz fókuszálni a figyelmet, egy feladatra koncentrálni, az érintett figyelme könnyen elterelődik
  • az érintettnek nehezére esik egy félbehagyott feladatot folytatni
  • az érintett nem, vagy csak nagyon nehezen tud egyszerre több dologra is koncentrálni
  • az érintett nem tudja elég gyorsan feldolgozni az információkat, sokkal tovább tart neki megérteni a dolgokat, mint korábban
  • problémák a rövid- és hosszú távú memóriában, feledékenység (pl. elfelejti hova tesz tárgyakat, vagy nem tudja felidézni az ismerőse nevét)
  • az érintettnek nehezére esik megtervezni egy-egy feladatot, kihagy lépéseket (pl. öltözködésnél nem vesz fel minden szükséges ruhadarabot)
  • az érintett nehezére megérteni hétköznapi eszközök alapvető működését, nem látja át az ok és okozat közötti összefüggéseket (pl. nem tudja használni a távirányítót vagy kulccsal kinyitni az ajtót)
  • problémák feladatok elkezdésében vagy befejezésében
  • zavarok a problémamegoldásban


Problémák az érzékeléssel

Előfordulhat, hogy a kognitív képességeknek azon csoportja sérül, mely az információk megszerezésével függ össze. Gyakori például, hogy az érintett (esetleg bénul) oldalról „érkező” információkat nem fogadja be az agy (látótér-kiesés). Ezt az érintett gyakran nem is fogja fel, olyan számára, mintha ott nem is lenne semmi, az érintett oldalról nem kap semmilyen információt. A beteg környezete számára azonban rendkívül látványos lehet ez a zavar. Jellegzetes példái, hogy nem veszi észre az érintett oldalánál lévő tárgyakat, személyeket és beléjük ütközik, csak az egyik oldalon fésülködik vagy borotválkozik, a tányérja egyik oldalán lévő ételt érintetlenül hagyja stb.

 

A vizuális érzékelés, a szem-kéz koordináció, a térérzékelés is sérülhet. Ilyenkor a beteg nem tudja felmérni, mennyire távol vagy közel vannak tárgyak, nem érzékeli, milyen magas egy lépcsőfok vagy mikor van tele egy pohár. Nehezére esik az irányok meghatározása, nem tudja, pontosan hol keresse, ami valami előtt vagy mögött van, vagy az ezekre vonatkozó utasítások követése. Nem, vagy csak nehezen képes olyan összehangolt mozgásokra, amelyeknél nagy szerepe van a távolságnak és a pontosságnak (pl. nehezére esik a falatot a szájához vinni).

 

Apraxia
Az apraxia tulajdonképpen a mozgáskoordináció zavara, vagyis az akaratlagos, célirányos mozgások megtervezésének és végig vitelének a zavara. Mikor mozgunk, az agyunk határozza meg, pontosan mely izmok összehangolt működésére van szükség, és azt is, hogy ezek a mozdulatok milyen sorrendben kövessék egymást. Apraxia esetén ez a képesség sérül, anélkül, hogy bénulásról lenne szó.

 

Az érintett tudja, mit kellene tennie, megérti a feladatot, azonban az izmai mégsem engedelmeskednek az agyának. Mivel akaratlagos és rendezett mozgásokról van szó, nagyon gyakori, hogy ugyanazt a mozdulatsort más esetben, akaratlanul gond nélkül végig tudja csinálni az érintett. Jellemzőek a lassú, bizonytalan mozdulatok, a nem megfelelő erővel, túl gyengén vagy túl erősen végzett mozdulatok, a nem megfelelő irányba végzett mozdulatok. A beteg nem tudja mások mozdulatait utánozni, a részmozdulatokból nem áll össze a teljes, normális mozdulatsor. Az apraxia érintheti az arc izmait is, így a beszédképzés képessége vagy a mimika is sérülhet.

 

Agnózia
Az agyban tárolt információk előhívásának zavara az agnózia, mely tulajdonképpen a felismerés képességének hiányát jelzi. Az agnózia nem az érzékszervek működési zavara, hanem az érzékszervekből az agyba érkező információk értelmezése, előhívása vagy rendszerezése. Nagyon sokféleképpen, különböző mértékben érintheti a stroke-on átesetteket, és az is előfordulhat, hogy az érzékelés bonyolult folyamatában csak egy-egy kis, specifikus rész sérül. Gyakran csak egy érzékszerv, például a látás vagy a hallás az érintett. Előfordulhat például, hogy a beteg nem ismer fel egy tárgyat, ha látja, de ha megtapinthatja, akkor igen.

 

Az is megtörténhet, hogy magát a tárgyat nem ismeri fel, de a tárgy képét igen. Egyes betegek az arcokat nem tudják azonosítani, mások a színeket vagy a hangokat. Jellegzetes példája az agnóziának, hogy a beteg nem tud azonosítani egy elé lerakott csészét, de ha megfoghatja, megtapinthatja, képes megmondani, hogy mi az; esetleg jellemzőit, színét, méretét, sőt még a rendeltetését is meg tudja mondani, de azt konkrétan nem, hogy ez egy csésze. Rendkívül jellemző példája az agnóziának, hogy az érintettnek nem jut eszébe egy tárgy pontos neve, ezért más szót használ rá.

 

Forrás: EgészségKalauz

Cikkek és érdekességek

Az alvászavarok jelentősége

Az alvászavarok jelentősége

Az alvásmedicina ismeretanyaga, terápiás eljárásai számos neurológiai betegségben...

TOVÁBB

Lassan embereken is elkezdik tesztelni a hazai fejlesztésű izomgörcs-csökkentő gyógyszert

Lassan embereken is elkezdik tesztelni a hazai fejlesztésű izomgörcs-csökkentő gyógyszert

Jövő év elején kezdődhet a klinikai tesztje annak a magyar fejlesztésű...

TOVÁBB

A magas vérnyomás első jele gyakran a stroke

A magas vérnyomás első jele gyakran a stroke

A csendes gyilkosként emlegetett magas vérnyomás bár népbetegségnek számít, sokan...

TOVÁBB

Miért nem ismeri fel a beteg a rokonait és a tárgyakat a stroke után?

Miért nem ismeri fel a beteg a rokonait és a tárgyakat a stroke után?

A stroke hatással lehet arra, hogy értelmezzük, rendszerezzük, használjuk, idézzük...

TOVÁBB

További Cikkek és érdekességek

Csökkentse a stroke kockázatát

Letöltések

Galériák

Magyar Stroke központokMagyar Stroke központok

Vészhelyzetben!
4,5 órás időablak

Ha a szélütés tüneiteit észleled, azonnal hívd fel a mentőket!
104

Iratkozzon fel a
hírlevelünkre!

Feliratkozok most

Copyright 2020 Minden Jog Fenntarva! All Rights Reserved! A weboldalt a DIAMOND INTERACTIVE készítette