Ki hajlamos stroke-ra és szívinfarktusra? - Szívvel a stroke ellen
Tegyen meg mindent a pitvarfibrilláció
kialakulásának elkerülése érdekében!
Tartsa be kezelőorvosa utasításait,
szedje be az általa felírt gyógyszereket!
Rendszeresen keresse fel kezelőorvosát
a kockázat csökkentése érdekében!

Ki hajlamos stroke-ra és szívinfarktusra?

Fogunk-e valaha szívinfarktust vagy stroke-ot kapni? Az orvosok számos tényezőt figyelembe véve tudják mérlegelni a kockázatokat.

Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportkardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint fontos is tisztában lennünk a fő kockázati tényezőkkel.

 

Szívbetegségek: ezek a legnagyobb rizikófaktorok
Azok az emberek, akiknek alacsony a koszorúér betegségre vonatkozó rizikójuk, akár 10 évvel is tovább élhetnek, mint azok, akiknek magas – állítják az amerikai Johns Hopkins Egyetem kardiológusai. Éppen ezért lenne nagyon fontos minél előbb megismerni és kezelni a szívbetegségek rizikófaktorait, hiszen közülük jó néhány nem adottság, hanem életmódbeli elem. Íme, a kockázatok ABC-je:

 

- A, mint age (életkor), és más tényezők, amiken nem lehet változtatni

Önmagában az öregedés nem vezet koszorúér betegséghez, de minél idősebbek vagyunk, annál tovább lehetünk kitéve olyan rizikófaktoroknak, mint a magas vérnyomás vagy egészségtelen életmód – és ezek összessége vezethet a koszorúér betegségek kialakulásához.

Ebből a szempontból a 45 év feletti férfiak és a menopauzán átesett nők a legveszélyeztetettebbek. Ugyancsak nem befolyásolhatjuk a szívbetegségek családi halmozódását, bár ha tisztában vagyunk a hajlamunkkal, gyakoribb szűrővizsgálatokkal megelőzhetjük a súlyosabb állapotokat. Különösen akkor tekinthető nagynak ez a kockázat, ha az apánk vagy a fiútestvérünk volt szív-érrendszeri beteg 55 kora előtt, illetve ha az anyánk vagy a lánytestvérünk volt ezzel diagnosztizálva 65 éves kora előtt.

 

 

- B, mint blood pressure (vérnyomás)

Ha valakinek kezeletlen magasvérnyomás betegsége van, az nagy nyomást jelenthet az artériákra és a szívre, ami nyilvánvalóan növeli a szívinfarktus és a stroke esélyét is.

 

- C, mint cholesterol level (koleszterinszint)

A magas koleszterinszint azt jelenti, hogy a vérben túl sok van a koleszterin nevű zsíros, viaszos anyagból. Akár az LDL-koleszterin („rossz” koleszterin) szintje túl magas, akár a HDL-koleszterin („jó” koleszterin) szintje túl alacsony, vagy mindkettő igaz - ezek pontos előrejelzői a szívbetegségeknek. A laborvizsgálatokkal ellenőrizhető többi vérzsír-szint magas volta is rizikófaktornak számít.

 

- D, mint diabetes (cukorbetegség)

A magas vércukorszint hozzájárul a plakkok kialakulásához az erekben, amelyek szívbetegségeket eredményezhetnek. A cukorbetegség (különösen a 2-es típusú) éppen ezért megduplázza a szív-érrendszeri kockázatot. Vagyis az inzulin-rezisztenseknek, cukorbetegeknek szorosan be kell tartaniuk a diabetológus, dietetikus, mozgásterapeuta által felépített tervet, hogy étkezéssel, mozgással, és szükség esetén gyógyszerrel kordában tudják tartani a vércukor értéküket.

 

- E, mint excess weight (hízás és más életmód faktorok)

Az ülő életmód és a mozgásszegénység közel duplájára emelheti a szív-érrendszeri ok miatt bekövetkező halálozás esélyét. A magas zsír-, cukor- és kalóriatartalmú étrend, valamint az ezek talaján kialakuló túlsúly és az elhízás szintén komoly rizikófaktor. A dohányzás ugyancsak a legerősebb hatású szokásnak számít, még az alkalmi cigarettázás, sőt a passzív dohányzás is hozzájárul a plakkok kialakulásához. Azoknak a 35 feletti nőknek, akik a dohányzás mellett hormonális fogamzásgátlót használnak, további kockázattal is szembe kell nézniük.

 

Honnan tudhatjuk, hogy veszélyeztettek vagyunk-e?
- A legfontosabb, hogy ha tisztában vagyunk vele, hogy több rizikófaktor is jelen van az életünkben, évente-kétévente vegyünk részt egy kivizsgáláson. A megelőző kezelések és az életmódváltás ugyanis jelentősen csökkentheti a katasztrófa bekövetkezésének esélyét – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportkardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

 

- A kivizsgálást természetesen nem szabad halogatni akkor sem, ha tünetek jelentkeznek. A szakorvosi viziten túl a szívinfarktus megelőző vizsgálati csomagnak része kell, hogy legyen a nagylabor vizsgálat, a terheléses EKG, a szívultrahang, a boka-kar index megállapítása, a nyaki ér vizsgálata, az arteriográfia, ezen kívül pedig 24 órás Holter EKG is szükséges lehet. A rizikófaktorok szerepének jelentős visszaszorításához pedig komoly segítség nyújthat az életmód orvoslás, amelynek programja hozzájárulnak többek közt a magas vérnyomás, a koleszterinszint és a testsúly csökkentéséhez.

Forrás: KardioKözpont

Cikkek és érdekességek

Egyre több a stroke-kal diagnosztizált koronavírusos eset

Egyre több a stroke-kal diagnosztizált koronavírusos eset

Világszerte egyre több fertőzött fiatalt és középkorú pácienst diagnosztizálnak...

TOVÁBB

Magyar kutatónők a világ élvonalában

Magyar kutatónők a világ élvonalában

Hatékonyabb lehet a stroke kezelése, új megoldás jöhet a vesebetegségek...

TOVÁBB

Kiderült, mi védi meg a gyerekeket a súlyos koronavírustól

Kiderült, mi védi meg a gyerekeket a súlyos koronavírustól

A felnőttekkel ellentétben ők tünetmentesen vagy gyenge tünetekkel esnek át a...

TOVÁBB

Tovább él, aki kutyát tart

Tovább él, aki kutyát tart

Hosszabb életre számíthatnak azok az emberek, akik tartanak kutyát, különösen ha...

TOVÁBB

További Cikkek és érdekességek

Csökkentse a stroke kockázatát

Letöltések

Galériák

Magyar Stroke központokMagyar Stroke központok

Vészhelyzetben!
4,5 órás időablak

Ha a szélütés tüneiteit észleled, azonnal hívd fel a mentőket!
104

Iratkozzon fel a
hírlevelünkre!

Feliratkozok most

Copyright 2020 Minden Jog Fenntarva! All Rights Reserved! A weboldalt a DIAMOND INTERACTIVE készítette