Dohányzás

A dohányzás az érelmeszesedés kiemelt rizikófaktora. A belélegzett dohányfüstben több száz mérgező anyag van, amiből talán a legfontosabb a nikotin, a szénmonoxid és a kátrány.

Ennek következtében megváltozik a vér összetétele, növekszik a rög kialakulásának veszélye, csökken a védő (HDL) koleszterin szintje. Ezen összetett hatása miatt az erős dohányzás (több mint napi 20 cigaretta) 2-6-szorosára emeli az agyinfarktus gyakoriságát. A veszély nem csak a dohányost, hanem a passzív dohányzás révén a környezetét is érinti. A dohányzás abbahagyásának nem csak hosszú távú, hanem azonnali jótékony hatásai is vannak:

A dohányzás abbahagyása után 20 perccel : A vérnyomás, pulzus javul. 1 nappal: A szívroham valószínűsége csökkenni kezd. 3 hónappal: A keringés javul. 1 évvel: A szívkoszorúér betegség veszélye már csak fele a dohányzókénak. 5-15 évvel: Az agyinfarktus veszély már akkora, mintha sose dohányzott volna.

Fizikai aktivitás

A rendszeres fizikai aktivitás igazoltan kedvező hatású a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulása szempontjából, főleg férfiaknál jelentős. 

Napi 30 perc séta csodákat művelhet. 

Alkohol

Több, gyakran ellentmondó közleményből levonható és ma már elfogadottnak tekinthető végső következtetés szerint az alkoholfogyasztás és a stroke között meghatározható összefüggés alapján az enyhe, illetve mérsékelt (maximum: bor 240 ml/nap, sör 720 ml/nap, tömény 90 ml/nap) és megfelelő minőségű alkohol fogyasztása fajtától és nemtől függetlenül némileg csökkenti a stroke rizikóját.

A krónikus alkoholizmus hatása viszont ezzel ellentétes, mely négyszeresére növeli a stroke rizikóját.

Szájon át szedett fogamzásgátlók

A magas ösztrogéntartalmú (50 mg fölötti) fogamzásgátló tabletták korai generációi jelentősen, körülbelül ötszörösére növelték a stroke-rizikót.

Az újabb szerekre vonatkozóan még kevés adat áll rendelkezésre. Migrén miatt kezelt betegeknél fogamzásgátló szedése mellett a stroke rizikója feltűnően magas: 13,9 százalék.