Családi vagy egyéni kórtörténet
A családban előforduló agyi érbetegség szintén tényező lehet. Amennyiben az egyén már élt át stroke-ot vagy tapasztalta a figyelmeztető jelzéseket, magasabb a valószínűsége, hogy a későbbiekben stroke-ja lesz. A szélütésen átesettek több mint fele 8 éven belül meghal, a hosszú távú kilátások a férfiak esetében rosszabbak. Az összefoglalt rizikófaktorokon kívül számos kockázati tényező játszhat közre […]
A családban előforduló agyi érbetegség szintén tényező lehet. Amennyiben az egyén már élt át stroke-ot vagy tapasztalta a figyelmeztető jelzéseket, magasabb a valószínűsége, hogy a későbbiekben stroke-ja lesz.
A szélütésen átesettek több mint fele 8 éven belül meghal, a hosszú távú kilátások a férfiak esetében rosszabbak.
Az összefoglalt rizikófaktorokon kívül számos kockázati tényező játszhat közre a szélütés kialakulásában. Ezek az esetek túlnyomó részében együtt fordulnak elő, ami tovább növeli a szélütés fellépésének esélyét.
Életmódbeli tényezők mutatói – lapozz!
Magasvérnyomás (hypertonia)
Az érelmeszesedés, az agyinfarktus és az agyvérzés legfontosabb kockázati tényezője a magasvérnyomás. Magasvérnyomás betegségről akkor beszélünk, ha legalább három alkalommal, nyugalmi állapotban a vérnyomás 140/90 Hgmm felett van.
Ekkor további vizsgálatokra, rendszeres (általában a beteg élete végéig tartó) kezelésre és ellenőrzésre van szükség.
A magasvérnyomás betegség gyakorisága a kor előrehaladtával növekszik. A vérnyomás felső értékének (systoles) minden 10 Hgmmel történő csökkentése az agyi érkatasztrófák kockázatát 30%-al, míg az alsó értékének (diastoles) 5-6 Hgmm-es mérséklése 42%-al csökkenti.
Magas vérzsírszint (hyperlipidaemia)
A vér emelkedett koleszterin és zsírtartalma valamint az érelmeszesedés és szívbetegségek kapcsolata jól ismert.
A vérzsírok összetevői az összkoleszterin (káros: LDL, védő HDL koleszterin) és a triglicerid. Az összkoleszterin szint 5 mmol/l alatt normális.
Az eddigi vizsgálatok valószínűsítik, de egyértelműen nem bizonyították a magas vérzsírszint és az agyinfarktus kapcsolatát.
Az viszont egyértelműen bizonyított, hogy akik koleszterin keletkezését gátló gyógyszert szednek, azokban csökken az agyinfarktus gyakorisága.
A magas zsírszint oka lehet a helytelen zsír dús táplálkozás és a szervezet fokozott zsírtermelése. Míg a helytelen táplálkozás okozta magas értékek zsírszegény étrenddel (hal, zöldségek, gyümölcsök fogyasztása) befolyásolhatók, addig a fokozott zsírtermelés megfelelő átló gyógyszerekkel rendezhető.
Cukorbetegség (diabetes mellitus)
A cukorbetegség is az agyinfarktus kialakulásának kockázati tényezője. A cukorbetegekben felgyorsul, és már fiatalabb korban is kimutatható az érelmeszesedés.
Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha az éhgyomri vércukor magasabb 6 mmol/l-nél. Az érelmeszesedés esélyét növeli az ún. „rejtett” cukorbetegség is, ami laboratóriumi
vizsgálatokkal, cukorterhelési próbával mutatható ki.
Megfelelő diétával és gyógyszeres kezeléssel a kísérőbetegség kialakulásának kockázata csökkenthető.
Elhízás
Az elhízás, ami korunk egyik népbetegsége, javarészt a mozgásszegény életmód következménye. Az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik. Sok esetben társul magasvérnyomással, cukorbetegséggel és magas vérzsír értékekkel. Az érbetegségek kialakulásának a veszélyét elsősorban a hasi elhízás fokozza.
A testsúly és az elhízás meghatározásához a testtömeg indexet használják, ami egyszerűen számolható ki: a testsúly (kg) elosztva a testmagasság (m) négyzetével. Normál értéke 20-25 között van.
Túlsúlyról 25-30 között, elhízásról 30 felett beszélünk. Kezelése elsősorban az életmódbeli változtatás, az energia bevitel csökkentése és a testmozgás ésszerű növelése.
Facebook
Csatlakozz közösségünkhöz!
Twitter
Kövess minket twitteren!
Youtube
Kövess minket youtubeon!