Ha a családban előfordult stroke, milyen szűrővizsgálatok javasoltak?

A stroke kockázata nemcsak a kor előrehaladtával növekszik, kialakulását életmódunk is nagyban befolyásolja - sőt az is intő jel lehet, ha korábban előfordult már családunkban a betegség.

Stroke-ról akkor beszélünk, amikor az agy egy részének megszűnik a vérellátása vagy vérzés lép fel. A stroke hirtelen alakul ki, és általában egyszerre több tünet is jelentkezik. A jelentkező tünetek azon is múlnak, hogy az agy melyik részén alakult ki agyvérzés vagy agyi infarktus, ennek megfelelően a leggyakrabban előforduló tünetek:

• féloldali látásvesztés, látótér-kiesés, kettőslátás,
• beszédzavar,
• végtagok féloldali elgyengülése,
• a test féloldali zsibbadása vagy érzéketlensége,
• a végtagok ügyetlenné válása,
• nyelészavar,
• szédülés, hányinger, egyensúlyzavar, zavartság,
• súlyos esetben eszméletvesztés, kóma vagy halál is bekövetkezhet.

A stroke kialakulásának kockázatát a korábbi érrendszeri problémák, az egészségtelen és mozgásszegény életmód, az idős kor, valamint a családi halmozódás is növeli. Ha tehát a családunkban korábban előfordult már valamilyen szív- és érrendszeri betegség, például stroke, infarktus, vagy hirtelen szívhalál, akkor nagyobb a kockázata annak, hogy nálunk is kialakulhat.

Családi előfordulás alatt egyébként azt értjük, hogy abban az esetben vagyunk veszélyeztetettek, ha édesapánknál vagy fiútestvérünknél 55 éves kor előtt; vagy pedig ha édesanyánknál vagy lánytestvérünknél 65 éves kor előtt valamilyen szív- és érrendszeri betegséget állapítottak meg.

Életmentő lehet a szűrés

A szűrővizsgálatok alkalmával nagyon fontos, hogy orvosunkat minden lehetséges kockázati tényezőről tájékoztassuk - beleértve a családban korábban előforduló eseteket is. Ezután következhetnek a konkrét vizsgálatok. A szűrés alkalmával laborvizsgálatokra,képalkotó eljárásokra lehet szükség, de egy vérnyomásmérés és az EKG is fontos információkat nyújthat. A laborvizsgálat során általában a vér cukor-, koleszterin-, és trigliceridszintjét ellenőrzik, a koponya CT-vel és MR-rel pedig az agyi erek és az agy állapotát tudják megvizsgálni. Az egyik lényegesebb vizsgálat azonban a nyaki erek ultrahangos áttekintése.

A nyaki ultrahang által láthatóvá válik az agyat ellátó erek szerkezete és a vér áramlása, ezáltal pedig még idejében felfedezhető - az ugyan még tüneteket nem okozó, de később életveszélyessé válható - nyaki nagyérszűkület. A szűrővizsgálatok után orvosunk személyre szabott kezelési tervet állít majd fel a stokre kockázatának csökkentése érdekében.

Forrás: HáziPatika

További cikkek ►